Színházkolónia http://www.szinhazkolonia.hu/ http://www.szinhazkolonia.hu/favicon.png http://www.szinhazkolonia.hu/   Ironikus fricskákkal teli Mágnás Miskát állít színpadra Alföldi Róbert idén nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Stohl András alakítja a címszerepet a darabban, mely arról szól: mennyivel fontosabb a külcsín, mint a valóság.     Megkezdték az előkészületeket a szegedi Dóm téren színre kerülő Mágnás Miska bemutatójára az alkotók: nemrég megtörtént a díszlet- és jelmeztervek elfogadása, hétvégén pedig már a táncosokkal próbál Alföldi Róbert. Bár sok frappáns ötletről nem szeretné lerántani a leplet a rendező, annyit elárult, hogy egy gigantikus konyhába és egy áthallásos elemekkel tűzdelt gazdaságba képzelte el Menczel Róbert díszlettervezővel az operettet.Kiderült, hogy a műfajtól megszokott mézes-mázas, édes-bús koncepció helyett Alföldi fejében egy finoman szurkálódó, ironikus fricskákkal teli Mágnás formálódik. „Ha ezt a darabot jobban megnézzük, elég bonyolult ügyről szól. Arról, hogy szegény nagyképű emberek hogyan szeretnének másnak látszani, és miként hisznek el a külcsín miatt bármit, ami egyébként a valóságban nem úgy van. Mindebből pedig mennyi zűrzavar, hamisság és hazugság következik. Társadalmilag mostanság ez erősen aktuális téma.” – mondja a rendező. Alföldi nevéhez fűződik a Szegedi Szabadtéri Játékok egyik korábbi nagy operett sikere, amellyel a fesztivál új alapokra helyezte az operettjátszást. Ismét egy igényesen kivitelezett, ugyanakkor szórakoztató előadásra lehet számítani augusztus 17-én, 18-ám, 19-én és 20-án a Dóm téren, nem kisebb nevekkel a színpadon, mint Stohl András – aki a címszerepet alakítja –, Molnár Piroska, László Zsolt, Znamenák István, Rácz Rita, Haja Zsolt, Náray Erika, Radnay Csilla és Szatory Dávid. http://www.szinhazkolonia.hu/blog/jatekok/alfoldi-magnas-miskaja-szegeden Fri, 18 May 2012 11:08:28 +0200 Május 17-től látható a hazai mozikban James McTeigue A holló című filmje. Nekünk, színházrajongóknak elég egy gyors asszociáció, és a filmről máris a Holló Színház jut az eszünkbe. Ráadásul, május 18-án lesz Galla Miklós születésnapja. Úgyhogy épp időszerű elidőznünk egy kis Holló Színház történeten.         Holló Színház történet "Elkapták a korszellemet, na."   Ki tudná megmondani,  pontosan mitől is a jó a Holló Színház? De az biztos, Galláék jókor voltak jó helyen. A ’90-es évek gimnazista – egyetemista közönsége azonnal megvette őket. A Holló Színház pedig komolyan vette a humort.  Szövegeik ma már az értelmiség folklór részeivé váltak, egyfajta egyetemes urbánus jelrendszer.   Neked melyik a kedvenc idézeted? Töltsd fel itt!         Kezdjük a Menyét dallal! Sajnos egy menyét van az orromban. - Sajnos egy menyét van az orrában. Hogy mászott be, nem tudom, De most, hogy bent van, fáj nagyon, És ezenkívül sokkal rosszabb lett a szaglásom. - Szaglása.     NÉZZ BELE A VIDEÓBA!             Hogyan kezdődött? Furcsa belegondolni, hogy az első, abszurd humort játszó L’art pour l’art Társulat még a rendszerváltás előtt, 1986-ban alakult. Akkor még Laár pour Laár Társulat néven.   Galla Miklósnak Laár Andrással már 1981-ben megkezdődött munkakapcsolata, így kezdettől tagja volt a Társulatnak. Egyedülálló produkciójukkal új színt hoztak a hazai humor és színjátszás palettájára. Alkotóműhelyükben sok eredeti ötlet, poén-felfedezés született, amelyek országunk kulturális hétköznapjaiban, a gondolkodni, és a nyelvvel játszani szeretők körében kisebbfajta művészi forradalmat indukáltak.   Főként a tévésorozataiknak köszönhetően nagyon sok L’art pour l’art-kifejezés, mondat, poén nagymértékben beépült a magyar populáris kultúrába, például: Nooormális?!; Maargit, neked halványlila gőzöd van! Pedig de!. Néhány daluk népszerűsége ma is óriási, például Fületlen fiú, A nyálon lőtt lány balladája stb.   A kiválás története a  wikipédián - gyanúsan Gallás stílusban: Galla Miklós még a L’art pour l’art Társulat tagjaként vetette fel, hogy a saját művek mellett az angol abszurd humor legjobbjainak jeleneteit is adják elő. Azonban Laár András és Dolák-Saly Róbert nem támogatták a kezdeményezést, így Galla erre a célra 1990-ben megalakította a Holló-színházat.   Társai voltak: Kovalik Balázs, Pethő Zsolt és Nagy Natália (utóbbi a L'art pour l'art-ban is együtt játszott Gallával). Később csatlakozott Novák Péter, ettől kezdve kettős szereposztásban léptek fel. Tudtad? Kovalik és Novák felváltva szerepeltek (együtt sosem). A műsorok a Monty Python, valamint Peter Cook és Dudley Moore műveinek fordításaira épültek.     Folytatásként jöjjenek A hollók! A látogatják-e az emberek a Béka és Barack Vendéglőt, vagy elkerülik? c. Holló-színház televíziós műsor első jelenete:   NÉZZ BELE A VIDEÓBA!   A felvétel 1993-ben készült, de csak 1996-ban került adásba. Ebből is látható, nemcsak hollókat nehéz víz alatt repülni tanítani...   Az 1997-ben Népszavának adott interjúban így vall ezekről az időkről:   "Amikor már egy éve játszottuk a Laár pour Laár című estet, éreztem, a közönség engem is megkedvelt. Attól kezdve nem csak András dominált. Robit is arra kapacitáltam, hogy többet szerepeljen, írjon, legyenek ötletei. A Farkas a mezõn című est már kiegyenlítettebb volt, igyekeztünk négyen nagyjából egyformán szerepelni. Közösen írtuk, közösen adtuk elõ. 1988-ban Bálint Bea helyett Nagy Natália jött a társulatba. Beállítottságát figyelembe véve jobban közénk való volt."   S hgy mi vezett a különváláshoz? És hogy azután meddig dolgozott együtt a két társulat?   "Eközben megismertem egy csomó angol szerzõt. Éreztem, hogy hidat kell építeni az általam ismert közönség és az általam ismert szerzõk közé, mert nem találnak egymásra, hacsak én nem mutatom be õket. Elõször természetesen a társulatnak vetettem fel, hogy csináljuk meg. De András és Robi úgy döntött, hogy nem kívánják mások műveit elõadni. 1990-ben ezért jött létre a Holló-Színház, párhuzamosan működve a L'art pour l'art-ral.Fél évig folyt ez így, amikor 1990 decemberében András, mondván, meghaladta ezt a műfajt, úgy döntött, hogy nincs tovább kedve ebben dolgozni, ezért a társulat hároméves szünetet tartott. Közben a Holló-Színház csillaga - a televíziós Humorfesztiválon nyert fõdíjának is köszönhetõen - igen magasra ívelt. Ilyen tévés megnyilvánulása addig e műfajnak nem volt, és a nagyközönség ezért a Holló-Színház nevéhez kötötte a stílust."   De a szakítás nem bizonyult tartósnak. Már a következő évben a két társulat közös munkájának eredményeként jött lére 1991-ben készült az elsõ Vastyúk is talál szeget című tévéműsor: "Akkor csak az az egy rész, majd 1993-ban folytattuk, amikor ismét összeálltunk. Elkezdtünk televíziós műsorokat készíteni, majd 1994 õszén, teljesen átalakított formában újra bemutattuk a Farkas a mezõnt, és 1995 tavaszán a Rengeteg parittyát. Egy ideig tehát megint paralel működött a két társulat, 1995 májusában pedig pihenõre tért a Holló-Színház. Utóbbinak oka a Galla-Dózsa duó megszületése volt, amelyik szintén angol szerzõk műveit adták elõ."   1997-ben felvették a Holló Színház nevet (immár külön írva), majd ismét kiegészültek kvartetté: állandó tag lett a már addig is közreműködő Bor László, valamint csatlakozott Gerle Andrea. Ekkor már a lefordított jelenetek mellett saját szerzemények is műsoron voltak, mivel Galla 1996 végén kilépett a L'art pour l'art Társulatból.   Arra a kérdésre, hogy a Holló Színház pihenője véglegesnek tekinthető- 1997-ben így válaszolt Galla: - 1995-ben azt mondtam, hogy 2000 körül megújítódik, most is ezt mondom. Van ebben egy kis blöff, de általában blöfföket szoktam megvalósítani.     Galla Miklós? Édesanyja újságíró, édesapja közgazdász. Pályafutását kézbesítőként kezdte, majd később pop-rock szakíró lett. Az 1970-es években a Gallaxis nevű együttesben zenélt, később az Ikarusban, majd a Csontbrigádban. A GM49 együttes 1981-ben állt össze, két kislemezük és 1985-ben egy nagylemezük jelent meg, majd egy évvel később feloszlottak. A Besenyő család Margitjaként is megismerhette a közönség, valamint emlékezetes figurája volt a saját viccein nevető humorista. Tovább a Színházkolónia adatlapjához>>>       Mi a kedvenc Holló Színház jeleneted?   Szeretnél videót feltölteni? Kattints ide!   Forrás: A társulatok honlapja, Wikipédia, Népszava   http://www.szinhazkolonia.hu/blog/jatekok/hollo-szinhaz Wed, 16 May 2012 16:38:46 +0200 Rába Roland szabadúszó lesz!         Először csak azt vettük észre, hogy lekerülnek a Nemzeti Színház műsorairól a rendezései. Láttuk az utolsó előtti Pánikot - a fiúk szeme könnyes volt. Megnéztük az utolsó Mein Kampfot is a Nemzetiben. Találgattuk vajon hova szerződik. Ma olvastuk a hírt: Rába Roland a jövő évadtól megválik a Nemzeti Színháztól, szabadúszó lesz! Ennek kapcsán elmondta azt is, miért jött el annak idején a Katona József Színházból.   "Pályám elején vártam, vártam a főszerepeket, és közben elégedetlenkedtem. Aztán megkaptam őket sorra, és lám, nemigen csökkent az elégedetlenség. Azt éreztem, mennyit kellene még tanulnom, fejlődnöm, de egy intézményesült „színházgyárban” ez nehéz, kiveszett belőlem a szellemi pörgés, ezért váltottam. A Nemzeti most egészen más. Már csak azért is, mert szinte egyfolytában politikai támadások érik – mindeközben az igazgató Alföldi Róbert magas színvonalú munkát vár el, ezzel szeretne bizonyítani mindenkinek az egyre szorongatóbb anyagi helyzetben is. Itt számtalan inspiráló feladat részese lehettem, nem utolsósorban itt rendezhettem először Alföldi felkérésére. Korábban ez a vágy nemigen hajtott. Azonban mostanra a „külsős” felkérések egyeztetése az anyaszínházammal mind nehezebben ment, bármennyire engedtek is, nem fair ennyi megértést várni tőlük. A jövőben szabadúszó leszek. (...) Nekem a kényelem nem áll jól. Látom magamon, hogy szó szerint hízok. És hát a színészet, kérem szépen, amúgy is alkati kérdés" - nyilatkozta Rába Roland. Azt még nem tudja, hogy a jövőben inkább színészként vagy inkább rendezőként találkozhat-e vele a közönség "Nem akarok mindenáron játszani. Talán pont azért, mert szívesebben rendeznék? Látja, még magam sem tudom a választ. Sokáig a lustaság vagy a félelem a rendezéstől erősebb volt bennem, mint a szándék. Ha „csak” színészként állok a színpadon, megírt szöveggel a kezemben várom a rendezői instrukciókat – ez egy működő önvédelmi reflex. Valószínűleg nem akartam felelősséget vállalni másokért is. A Nemzeti új kaput nyitott az életemben: a rendezőét. Én tipikus kétkedő, kereső ember vagyok, akinek nem a végeredmény a célja" - tette hozzá Rába Roland a Szabad Földnek.   Tovább a teljes cikkhez>>> Forrás: Színház.hu, szabadfold.hu http://www.szinhazkolonia.hu/blog/jatekok/villamhirek Tue, 15 May 2012 22:14:38 +0200 Az idén első alkalommal a Független Előadóművészeti Szövetség  programjai is színesítik a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) kínálatát!         A háromnapos FESZ minifesztivál egyik legizgalmasabb eseménye a záró előadás, amelynek előadóművészei, résztvevői Pécs lakói közül kerülnek ki. Pályázati felhívásában a FESZ amatőr művészeket, zenészeket, táncosokat, bábosokat és műkedvelő civileket is megszólított. A jelentkezési határidő május elseje volt. Már csak 1 hónapot kell várni, hogy megtudjuk, milyen is lesz ezaz első POSZT-FEszT. Itt olvasható a Pályázati Felhívás:   Főszerepben a város! A pályázat céljaSzeretnénk, ha idén a POSZT-on nem csupán nézőként vennének részt a pécsiek, hanem aktív résztvevőként alakítanák is azt. Itt nem a kész színházi előadásoké a főszerep, hanem a közös alkotásé. Szeretnénk hagyományt teremteni és minden évben egy másik rendezővel, de mindig a lakossággal egy-egy előadást létrehozni. Pécsiek, számítunk rátok! Kik pályázhatnak?Kreatív ötletgazdák, polgárok, civil szervezetek, zenekarok, itt a lehetőség a bemutatkozásra! Mindenkit várunk, aki kalandra vágyik és fellépne egy előadásban, amelyet maximum egy hét intenzív próbaidőszak előz meg. A fókuszban a közös alkotás létrehozása, az együttműködés áll. Mi adjuk a technikát, a helyszínt, a rendezőt, Te add az ötleteidet és tehetségedet! Benépesítjük a Zsolnay Negyedet az igazi pécsi kultúrával! A pályázat beadásának módjaA pályázati jelentkezéseket e-mailen várjuk a posztfeszt@gmail.com címre, a programhoz tartozó fénykép vagy demó anyag csatolásával. Ezek alapján egy alkotói és szervezői team választja ki a szereplőket az előadáshoz. Kövess minket a facebookon is a www.facebook.com/posztFESZT oldalon, ahol naprakész információkat találsz majd mindig. NyereményA legjobb előadóknak a 100.000 Ft-os fődíjon kívül számos értékes díjat adunk át. Beadási határidőA jelentkezési lap benyújtásának határideje: 2012. május 1. 24.00 óra Kapcsolat:Katlan Csoport: Rózsavölgyi Barbara, Oláh Judittel.: +36 70 419 2831, +36 20 213 7688e-mail: posztfeszt@gmail.com     Itt olvasható a  Független Előadó-művészeti Szövetség sajtónyilatkozata! Ismerd meg őket közelebbről! A kulturális sokszínűség és esélyegyenlőség európai hagyomány, amelyet az innováció iránt elkötelezett kortárs művészeknek elemi érdeke és egyben kötelessége ápolni és megvédeni. A pénzügyi válság összeurópai szinten kezdi ki a kulturális hálózatokat, kontinentális identitásunk alapjai repedeznek. Az Európai Bizottság döntése alapján 2014-től radikálisan csökkentik a kulturális kiadásokat, s ha ehhez még hozzávesszük az egyes tagállamok parlamentjeinek váltakozó intenzitású kiállását a nemzeti kultúrák kortárs irányzatai mellett, akkor lesz kétségbeejtő igazán a független művészek helyzete.   Az 1994-ben alapított Független Színházak Szövetsége 2012 januárjától Független Előadó-művészeti Szövetség néven működik tovább.   A Szövetség legfontosabb célkitűzése a független magyar színház-, tánc-, zene-, báb-, és cirkuszművészek jogainak és érdekeinek képviselete.   Ezen felül a kortárs művészet népszerűsítése, szakmai hálózat létrehozása, fesztiválok és szakmai rendezvények szervezése, innovatív projektek támogatása, a kortárs előadó-művészet szponzorációs stratégiáinak kidolgozása, nemzetközi kapcsolatok kiterjesztése, a hazai avantgárd hagyomány ápolása és fejlesztése.   A Szövetség különösen fontos feladatának tekinti a művészet-pedagógia, a diákművészet, a közösségi művészet és minden egyéb közösségfejlesztő kezdeményezés felkarolását, támogatását és népszerűsítését.   A Szövetséghez csatlakozhat bármely regisztrált előadó-művészeti szervezet, vagy regisztrációval nem rendelkező magánszemély, aki előadó-művészeti tevékenységet folytat. A Szövetségbe olyan szervezet, vagy magánszemély kap felvételt, amely, illetve aki elkötelezett a kortárs, független, innovatív művészet szellemisége iránt.A Szövetségnek jelenleg közel hatvan tagja van.   A Szövetség konstruktív együttműködésre törekszik minden olyan előadó-művészeti ernyőszervezettel, amely támogatja a FESZ célkitűzéseit.   A Független Előadó-művészeti Szövetség 2012-re vonatkozó legfontosabb tervei:   - a tagság bővítése és stratégiai partnerség kialakítása minél több előadó-művészeti érdekképviseleti szervezettel;   - egy átfogó, szakszerű és életszerű pályázati rendszer kidolgozása a 2013 januárjában életbe lépő új Előadó-művészeti Törvény által a nem nemzeti és nem kiemelt intézmények közé sorolt alkotók, alkotóműhelyek és intézmények számára;   - a kortárs előadó-művészeti innováció társadalomra gyakorolt jótékony hatásának szakszerű értelmezése az innováció iránt elkötelezett for profit vállalkozások számára;   - minél szorosabb érdekszövetség a civil szférán belül és nemzetközi szinten az újító szándékú kezdeményezések védelme érdekében;   - a kortárs előadóművészet népszerűsítése az ifjúság körében (óvodáktól az egyetemekig); - a Szövetség bővítése a hagyományosan független területnek tekintett szcéna határain túl működő kortárs és innovatív művészek, művészeti műhelyek és intézmények bevonásával (diákművészeti csoportoktól az állami intézményekig);   - a Szövetség bővítése a kortárs előadó-művészet területén dolgozó kulturális szakemberek és kritikusok bevonásával; - minél nagyobb érdeklődésre számot tartó szakmai események szervezése a függetlenség, az avantgárd és az innováció fogalmak tisztázása érdekében;   - a média intenzív figyelmének felkeltése és fenntartása;   - a kortárs előadó-művészeti szcéna nyilvános adatbázisának létrehozása.A Szövetség ezúton fejezi ki köszönetét Zsámbéki Gábornak, aki közel félmillió forint adománnyal járult hozzá a független előadó-művészek ernyőszervezetének hatékony működéséhez. A FESZ elnöksége: Csató Kata, bábművész, ESZMEErős Balázs, kulturális menedzser, MU SzínházGoda Gábor, táncművész, ARTUSSchilling Árpád, színházművész, KRÉTAKÖR http://www.szinhazkolonia.hu/blog/jatekok/foszerepben-a-varos Mon, 14 May 2012 20:42:22 +0200 Május 17-én, csütörtökön kezdődik a Cirque du Soleil budapesti öt napos turnéja. Mivel minden fontosabb esemény előtt jó bemelegíteni, ezért összeszedtem egy halom újcirkusz - vagy ahhoz  kapcsolódó- videót a Színházkolónia "Nézz bele" rovatába. Tessék hangolódni!   Újcirkusz? Új, mert nincsenek állatok, meg nincs kalapos porondmester, de van történet és szereplő, színházi formák és táncos elemek, és nem feltételen kell hozzá sátor, jó a Trafó nagyterme is. Viszont cirkusz, mert vannak artisták, zsonglőrök, trapéz és mutatványok a levegőben. Ha nem is vándor az életmód, de mindenképp mobilitás jellemzi. Fontos a látvány, a borzongás és az adrenalin szint emelkedés a nézőtéren. A cél a szórakoztatás, de a forma narratív - így határozza meg a Trafó a műfajt. Nekik köszönhetjük, hogy tudunk bólogatni akkor, amikor elhangzik a szó. Egy műfajt delegáltak nekünk- közel 10 éve leforgása alatt.     TOP 5 újcirkusz és más egyéb összművészeti, látványszínházi videó a Színházkolónián!   1., 2011 februárban a Trafóban láttam a Képek ideje fesztivál keretében meghívott francia társulat, a Compagnie Adrien M Cinématique c. előadását.       Itt látható videó az előadásról!   Itt pedig egy beszámolót olvasattok az előadásról: Elképesztő invenció. Láttunk már projektoros előadást, vetített díszletet, de hogy valaki épp azt tematizálja, hogy ott és abban a pillanatban keletkezik a különböző térbeliség, na ilyet még nem láttam. Az előadás első része számomra szinte "szegény színházi" volt, hiszen nagyon kevés eszközt használt, ám mégis csodát alkotott...     2., A Schilling Árpád rendezte Urban Rabbits c. újcirkusz előadás 2010-ből. A Pécsi előadásukar még ma is emlékszem... Nézz bele a videóba!     URBAN RABBITs -- A CNAC végzős évfolyamának vizsgaelőadásaAz 1985-ben alapított CNAC a műfaj egyik legrangosabb képzési intézménye, a mindenkori végzős évfolyam előadása mindig nagy tömegeket vonzó, rangos eseménynek számít. Az URBAN RABBITs című előadást, amely a Krétakörrel közös produkcióban jött létre, tavaly decemberben mutatták be az iskola székhelyén, majd 2010-ben nemzetközi turnéra indult. A hagyományos cirkuszi formákhoz erősen kötődő, a porond körkörös formáját használó, sátorral utazó produkció szerepelt a párizsi La Villette-ben is, ahol jelentős szakmai és közönségsikert aratott.     3., Matthias Romir a kedvencünk. :) 4., Egy zseniális provokatív svájci utcabohóc! http://www.youtube.com/watch?v=lv0xKj_3vss     5., Az amerikai Pilobolus Táncszínház a Budapesti Kongresszusi Központban 2012. február 28-tól március 4-ig mutatta be Shadowland című előadását összesen hét előadásban. Mi az elsőt láttuk! A látványos show a világ számos nagyvárosában elragadtatta már a közönséget. A produkció részben árnyjáték, részben tánc, részben cirkusz és részben koncert: számos, különböző nagyságú és alakú mozgó vászon segítségével teremt egész estés előadást, mely egyesíti az árnyék-képmásokat és a vászon előtti koreográfiát.       Nézz bele a videóba!       Nagy örömmel tudatjuk, hogy a Cirque du Soleil társulata az óriási sikerű Alegría előadásával májusban Budapestre érkezik, és 5 alkalommal, 2012. május 17. és 20. között a Budapest Sportarénában lesz megtekinthető!   Nézz bele a videóba!       És neked melyik a kedvenc videód? Töltsd fel itt! http://www.szinhazkolonia.hu/blog/jatekok/hp-extra Sun, 13 May 2012 19:18:02 +0200 Nagyon jó ötlet volt Kentaurt felkérni a Szegedi Szabadtéri Játékok produkcióinak díszlettervezőjeként. Máig emlékezetes számomra az óriási piros cipő, amit a Marica grófnő (rendezte Eszenyi) előadáshoz "tervezett". Idén Kentaur újabb megrendelést kapott Bátyai Edináéktól: Borítsa lángba a Dóm teret! Íme a vonatkozó sajtóhír a Szegedi Szabadtéri tollából.                   Kentaur lenyűgöző Jekyll és Hyde díszletterveit mutatja be az a plakátkiállítás, amely mától a szegedi Klauzál teret színesíti. A korzózók azt is megcsodálhatják, hogyan borul virtuálisan lángokba a Dóm színpada.A közönség általában hálás, ha betekinthet egy színházi előadás születésének folyamatába. A Szegedi Szabadtéri Játékok most nyitó produkciójának, a Jekyll és Hyde-nak díszletterveiről rántja le a leplet, méghozzá egy utcai plakátkiállítással.   A kedd délelőtti borongós idő ellenére már a próbák izgalmának hevében nyitotta meg a street art tárlatot a tervező, Kentaur – akinek neve és tehetsége nem ismeretlen a Dóm téri nézők előtt –, valamint Janza Kata és Tunyogi Bernadett, az előadás két női főszereplője, akik egy duettel adtak ízelítőt a thriller-musicalből a téren sétáló közönségnek.   Kentaur zseniálisan trükkös díszletet tervezett a Jekyll-hez. Elmondása szerint a különleges világítástechnika, amit az előadás során alkalmaznak, olyan intenzív látványt nyújt majd a Dóm tér színpadán, amelyhez foghatót nem láttak még a szegedi nézők. Ezt a plakátok is bizonyítják: hol a londoni temető sejtelmesen szürke hangulatát jelenítik meg a tervek, hol pedig azt, hogyan borul virtuálisan lángokba a színpad.         A Dóm téri előadás makettjeit bemutató, izgalmas utcai tárlatot két hónapon keresztül tekinthetik meg a Klauzál téren korzózók. A Győri Nemzeti Színházzal közösen színpadra állított produkció július 6-án nyitja az idei Dóm téri programsorozatot Molnár László rendezésében és főszereplésével, majd még két alkalommal, 7-én és 8-án is színre kerül. Így, aki látta az előadást, könnyen összevetheti a megvalósult, grandiózus látványvilágot az eredeti tervekkel.   Forrás: SZSZJ http://www.szinhazkolonia.hu/blog/jatekok/fesztivalra-hangolva Wed, 09 May 2012 10:10:28 +0200   Nyerj páros jegyet a Színház.hu filmklub május 25-i vetítésére!     A Színház.hu filmklubrólA filmklub ötlete azon a felfedezésen alapul, miszerint bizonyos színházi darabok összekapcsolhatók egyes mozifilmekkel, hiszen nagyon hasonló témát járnak körül. Kiválasztottak néhány “összeillő” alkotást, meghívták az általuk felvetett problémák szakértőit, illetve az előadások alkotóit, no meg Fáy Miklós kritikust (és a 2010-es POSZT válogatása óta mondhatni hivatásos színháznézőt) beszélgetni. Ráadásul, aki egyszerre vált jegyet az előadásra és a filmklubra, mindkettő árából kedvezményt kap. (A Filmklubért 20 százalékkal kevesebbet fizet, a Nemzetiben pedig 40, a Bárkában 10, a Belvárosi Színházban és az Örkény Színházban 25 százalékkal olcsóbban jut jegyhez.)     4. MÁJUS 25. KÉNYSZER, ÉRDEK, ÖSZTÖN, ÉLET - Szembenézés a történelmi és a személyes múlttal - színdarab: Egyszer élünk, avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe / Nemzeti Színház - film: Néma csönd - vendégek: Mohácsi János, Ungváry Krisztián (történész)   JÁTÉK! JÁTÉK! JÁTÉK! 2* 2 jegyet sorsolunk ki a május 25-i, 20 órakor kezdődő Színház.hu filmklub vetítésre az Odeon-Lloyd moziba. Írj legalább 3,  valamilyen módon "összeillő" filmet és (budapesti) színházi előadást! Vigyázz! 3 különböző színházi előadáshoz várunk 3 olyan filmet, ami témájában, problémafelvetésében illeszkedik az adott produkcióhoz. (Az előadáshoz "társított" film magyar, külföldi egyaránt lehet. A színházi előadások közül elsősorban budapestiekhez várunk tippeket, a program színhelye okán.) A válaszokat  a szinhaz@kolonia.hu címre küldd! 2012. május 22. éjfélig tart a játék! Eredményhirdetés: május 23-án. Színházkolónia kritikák az előadásról   TUKRI kritikája   Lódarázs kritikája   Ildikó2 írása http://www.szinhazkolonia.hu/blog/jatekok/jatek-a-szinhaz-hu-filmklubbal Mon, 07 May 2012 19:35:22 +0200 HP extra új rovatunk nem más, mint hétfőtől péntekig programajánló- minden ami a színház körül történik: közönségtalálkozó, akció, dedikálás, utolsó előadások... Megjelenik: vasárnap!       Színház az egész világ - s most téged is sok szerep vár május 10-én, csütörtökön 18-22 óráig a Szépművészeti Múzeum egész estés Múzeum+ programján. Lesz itt Sírás és nevetés - tragédia és komédia a Régi Képtárban, Alföldi Róbert színművész, a Nemzeti Színház igazgatója tárlatvezetést tart, és a Múmiák testközelben kiállításon megelevenedik az Oziriszi misztériumdráma. A Barokk csarnokban az inspirációé és az improvizációé a főszerep a Grund színház társulatának közreműködésével. A sors fonala című improvizáció kifejezetten a Szépművészeti Múzeum számára készülő előadás, melyben a történeteket festmények és szobrok ihletik.   "Annak, aki igent mond, a jutalma a kaland. Aki nemet mond, annak a biztonság." (Keith Johnstone)/ A Márvány Csarnokban egy színházi hős bőrébe bújva érezheted magad, amikor a Nemzeti Színház jelmezeit magadra öltve örökít meg egy profi fotós.   A Reneszánsz Csarnokban marionett-bábut készíthetsz újrahasznosítható alapanyagokból, a Jazz Szalon vendége pedig Skerlecz Gábor (harsona) és Juhász Attila (zongora) lesz. A borkóstoló és -bemutató e havi vendége a Szent Tamás Pincészet, úgyhogy ízletes Tokaj-Hegyaljai nedűket is kóstolhatsz.   Jó, ha tudod A tárlatvezetéseken - műtárgyvédelmi követelmények miatt – csak korlátozott létszámban, érkezési sorrendben lehet részt venni. Jelmezpróba a Nemzeti Színház jóvoltából lesz. :) Workshop, Jazz Szalon, borkóstoló és -bemutató is vár.   Jó, ha tudod 2 50%-os kedvezménnyel is megvásárolhatod a belépőd a Bónusz Brigádnál. http://www.szinhazkolonia.hu/blog/jatekok/hp-extra-uj-rovat-a-szinhazkolonian Sun, 06 May 2012 18:58:01 +0200 A száz esztendős Örkény István után a 100 évvel ezelőtt született Várkonyi Zoltánt köszöntjük május 13-án. Örkény és Várkonyi jó kapcsolatban voltak egymással. Pasaréti házuk egymáshoz közel esett, így együtt sétáltatták kutyáikat. A kerek évforduló alkalmából különleges beszámolókkal emlékezünk meg a színház és filmtörténetünk legendás alakjáról.       100 éve, 1912. május 13-án született Várkonyi Zoltán. Színész, rendező (film, tévé, rádió), színházigazgató, a Színművészeti Akadémia tanára, rektora, műfordító (francia nyelvről). Apja hírlapíró volt, ő is írt novellákat, verseket, amelyekkel versenyt is nyert. Pályáját újságíróként kezdte, de ebből kiábrándult a mindent átható korrupció miatt. Jogot is tanult, de mivel a tudományt túl száraznak találta, a Színművészeti Akadémiát végezte el. A német megszállás idején Major Tamással és Gobbi Hildával náciellenes előadásokat szervezett. Vezetett játékot a tévében, művészeti magazint élő adásban. Hobbija a kisvasút és az esztergapad volt. A londoni Royal Academy of Film and Television első angol tévéfesztivál zsűrijébe is beválasztották.   Felesége Szemere Vera színésznő volt.         Feleségével, Szemere Verával és fiúkkal, Várkonyi Gáborral     Részlet a Mozi újság 1944 márciusi számából, amelyben Várkonyi 10. színészi jubileuma alkalmából jelent meg vele interjú:   „A színészi fejlődés egyetlen útja az állandó izzás és edződés, a szerepek, a színházi izgalmak elkeseredett és boldog pillanatok kohójában. … Reménytelennek tartom azoknak a fiataloknak a helyzetét, akik ebben a dömpingben a Akadémia befejezése után rögtön sztárokká avanzsálnak. Nincs idejük, hogy megtanulják azt, amit meg kell tanulniuk és nem lesz erejük visszamenni arra a helyre a rövid, tiszavirágéletű sztár-idő után, ahonnan el lehet indulni a színészetnek egy olyan vonalára, amelyet jó lelkiismerettel vállalhat valaki.”   „Egy művész addig nevezheti magát művésznek, amíg képes arra, hogy megújítsa magát és ne csak évtizedekben szerzett rutinra támaszkodjék. A rutint jó megszerezni és jó azonnal elfelejteni.” (Filmvilág, 1962. április)         Az általa 1945-ben alapított Művész Színház délután fél háromkor játszott előadásokat. 1949-ben a színházat államosították. Erről az időszakról később így emlékezik:   „Félkapitalista vállalkozás, pénz nélkül. … (nyáron) zenélni, operettezni kellett, hogy összegyűjtsük a télirevalót. Államosításkor nem hagyták együtt a társulatot. Nem adták meg a lehetőséget, hogy a kényszerű anyagiakból kedvező viszonyok közé kerülve, a színház javíthasson a műsorpolitikáján. Így, sajnos, a híg zenélősdi fürdővizével kiöntötték a neves színház csecsemőjét is.” (Film, Színház, Muzsika, 1962. szeptember)   „Vonzódom az „izgalmas”, az „érdekes színházhoz”. Nem szeretem az epikus, az irodalmiaskodó színházat! A színház, cselekvő, aktív valami. Boldog vagyok, ha a közönség az előadás után gondolkozni kezd azon, amit látott. De boldogtalan volnék, ha előadás közben nem jutna eszébe semmi!”   „Mit csináljunk hát? Színházat. Milyen színházat? Olyat, amit eddig, csak valamivel még jobbat. Ne adjuk fel jó tradícióinkat, nemes hagyományainkat. Csábítsuk be a fiatalságot színházainkba, de ne üldözzük ki az öregeket se a nézőtérről. … Csináljunk élő, jó színházat, amely kapcsolatát tartja a körülötte lélegző színházzal.” (Film, Színház, Muzsika, 1971. szeptember)         „Én ezeket a filmeket népszórakoztatási feladatnak tekintem... A művészet birodalmában a jó népszórakoztatás véleményem szerint nem jelenti a közízlés elvtelen kiszolgálását.” (Tükör, 1972. április)   „Bízni kell a közönség ízlésében, amely csak úgy fejlődhet, ha egyre több jó közül maga selejtezheti ki a rosszat. Az olcsó és értéktelen szórakoztató művek csak addig kapaszkodhatnak meg a magyar színpadon, amíg az igazi színház el nem eszi előlük a kenyeret.” (Film, Színház, Muzsika, 1958. február)         Várkonyi Zoltán az egri vár makettjével     1975 novemberében a The Guardian című angol lap így mutatta be Várkonyit (részlet):   „He is a real renaissance-figure of the theatre word: the wide range of his talents make him an outstanding personality of the modern European theatre.” („Ő a színházi világ igazi reneszánsz figurája: tehetségének széles skálája a modern európai színház kiemelkedő személyiségévé emeli őt.”)         A rendezésről:   „Huszonöt éve tanítok a főiskolán, ahonnan mindig magammal hozom a színházba a tanárt. Rendezőként elsősorban pedagógus vagyok. … Szerintem a rendezés: rend és humánum. Szeretni kell azokat a művészeket, akikkel létrehozom a bemutató. Ha nem szeretem őket, nincs örömem és nem születhet jó előadás.”           A Vígszínházról, amelynek igazgatója volt :   „A Vígszínház emberi arcú. Általában az igazságot keresi, de nem mellőzi az egészséges kísérleteket sem, ha azok is az igazságot fürkészik és nem a formális modernség, majmolás és feltűnési viszketegség jegyében születnek.” (Film, Színház, Muzsika, 1978. július)   1978-ban (nem először) felmentését kéri a Vígszínház igazgatói tisztje alól, hogy a színészetre és a drámai tagozatú gimnáziumi osztályok képzésére koncentráljon. A felmentés az 1978-79-es évad végén lépett volna életbe, de még az évad vége előtt, 1979. április 10-én meghalt.           Feleségével, Szemere Verával és fiúkkal, Várkonyi Gáborral     Részlet a Film, Színház, Muzsika 1972. májusi számából, Várkonyi 60. születésnapi köszöntőjéből:   „Siet, örökösen rohan,- dolgozik -, mégsem valamiféle kapkodó hajsza az élete, hanem megfontolt és megtervezett rohanás, hogy mindig újabb mesteri kézjeggyel lássa el a magyar színjátszást, meg a filmművészetet.”   „Sietni kezdenek az órák a színházban, ha belép a kapun... A lényében, a magatartásában, a pulzusában van valami olyan sürgetés, hogy attól körülötte öt perc alatt múlik el tíz. …úgy tud autogramot adni egyszerre két ceruzával, hogy a bal kéz az aláírás tökéletes tükörképét adja. Így dolgozik, két kézzel, a színpadon is: egyszerre mutatva egy-egy jellem teljes, külső és belső kiterjedését, emberi többoldalúságát, egyszerre tudja rendezőként színpadra állítani egy dráma cselekményét és hátterét, a mesét és az eszméjét.” (Magyar Nemzet, 1962. április)   „Várkonyi színháza mindig tarka és jókedvű. Tele van humorral akkor is, ha tragédiát rendeznie, de nem rendez, mert nem neki való: képtelen az életet egyoldalúan csak vérbefulladónak látni. … Igyekszik gyors és friss árut szolgálni közönségének, és jól tudja azt, hogy folytonos újdonságokkal kell ébren tartani a vevő érdeklődését és vásárlókedvét.” (Molnár Gál Péter: Foto Várkonyi – Színház, 1970. november)         http://www.szinhazkolonia.hu/blog/jatekok/varkonyi-100 Sat, 05 May 2012 22:34:55 +0200 Idén lenne 80 éves éves Szemes Mari Kossuth- és Jászai Mari-díjas díjas színésznő, kiváló művész. Mi az ami először felidéződhet alakjából? Sötét szeme, komoly, meleg tekintete, finom alt hangja, fotogén arca. És még?                 Eszünkbe juthat az is, hogy a filmekben jórészt pozitív karaktereket játszott, valamint az is, hogy hosszú időn átívelő együttműködése volt Mészáros Mártával és Kovács Andrással.     1932. május 7-én született Sasváron (ma Szlovákiához tartozik). A Színház és Filmművészeti Főiskolán Gellért Endre osztályába járt, olyan nagy formátumú művészekkel együtt, mint Berek Kati, Váradi Hédi, Hacser Józsa, Horváth Teri, Buss Gyula és Szénási Ernő. 1952-ben kapta meg a diplomáját.         A fiatal pályakezdő   Már főiskolás korában igazi színház juttatta főszerephez: ő volt a Liliomfi Erzsikéje, és játszhatta Ilmát a Csongor és Tündében. Vámos László 1977-ben a Hungaroton számára hanglemezt készített Vörösmarty Csongor és Tündéjéből. Ilma szerepét itt is Szemes Mari kapta. A teljes felvétel itt hallgatható meg.   A szegedi években drámai hősnőket és primadonnákat alakított. Igazi otthona a József Attila Színház lett, ahol számtalan szerepet játszott; a direktorok keresték a „testére szabott" feladatokat, ő pedig remek alakításokkal hálálta meg a felé áramló bizalmat. Meggyőzően formálta meg a modern témájú drámai alkotások hősnőit, sikeres volt a klasszikus darabokban is. Legmaradandóbb alakításai között tartják számon Kertész Ákos Névnap című drámájának Ilonáját, Németh László A nagy család Katáját, Robert Bolt Éljen a királynő Angliai Erzsébetét, vagy Osztrovszkij A hozomány nélküli menyasszony Larisszáját, a Rozsdatemető Pék Máriáját, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül Pólikáját, a Volpone Canináját, A makrancos hölgy Katáját, amelyet óriási temperamentummal játszott.     Először a Madách Színházhoz szerződött, majd Szegeden játszott. 1954-ben a Petőfi Színházban lépett fel egy évadon keresztül. Ezt követően huszonkilenc évig volt a budapesti József Attila Színház vezető művésze.             A befutott színésznő   1984-ben átszerződött a Nemzeti Színházhoz, amelynek haláláig tagja maradt. Utolsó színpadi szerepe a Nemzeti Színházban a dajka volt Shakespeare Rómeó és Júliájában.   Hogy milyen volt hangjának barnasága? Itt hallható versmondás közben.   A filmezés   Szemes Mari nevét említve sokaknak minden bizonnyal először a Kár a benzinért! "fényes szavajárású" Baloghnéja ugrik be, amint felébreszti mélyen alvó férjét, Pécsi Sándort, hogy az éjszaka közepén menjenek el szórakozni, majd egy balatoni lokálban néhány ártalmatlannak látszó gin fizztől jól becsiccsent. Bán Frigyes 64-es vígjátékából itt látható egy részlet Szemes Marival és Pécsi Sándorral (ja és a fiatal Szörényi Leventével).   Szemes Mari 1949-ben állt először felvevőgép elé. Számos magyar filmben szerepelt, volt cselédlány (A harangok Rómába mentek, 1958), munkásasszony (Égre nyíló ablak, 1959), korcsmárosné (Kakuk Marci, 1973), nagymama (Napló gyermekeimnek, 1983). Egyik legemlékezetesebb alakítása Iboly, az átkozódó cigányasszony volt Mihályfi Imre 1985-ben forgatott Átok és szerelem című zenés tévéjátékában.           A Filmszínésznő   Játszott cselédlányt Jancsó Miklós(A harangok Rómába mentek), munkásasszonyt Kovács Andrásnál (Zápor), valamint egy televíziós és egy moziba készült Kakuk Marci adaptáció is megtalálható szerepeinek listáján. A Cseres Tibor regényéből készült , az 1942-es bácskai vérengzést feldolgozó Hideg napokban Milenát, az 1968-ban készült Falakban a Latinovits Zoltán játszotta főszereplő feleségét alakította. 1968-ban dolgozott először Mészáros Mártával (Holdudvar), aki a Napló-trilógiájának két észében (Napló gyeremekeimnek, Napló szerelmeimnek) a nagymama szerepét osztotta rá. Utolsó filmes munkája Szabó István Hanussen c. filmje volt. "Hej, ha az én galambocskám, Galuska Galagonyovics ezt megérhette volna!"Az ötpercenként elrebegett sóhajjal a dadust játszó Szemes Mari lejátszotta a színről a többi szereplőt, beleértve még a Ványadt bácsit alakító Alfonzót is.Nagyon jó érzéke volt a nevettetéshez is. Schütz Ila - Szemes Mari: Csirágné és Karakánné c. elhíresült jelenetük itt látható. Videó a Színházkolónián!   Művészi munkáját számos rangos kitüntetéssel ismerték el. Két alkalommal kapott Jászai Mari-díjat (1960, 1970), 1979-ben kiváló művész lett, a Kossuth-díjat 1985-ben kapta meg. Hosszan tartó, súlyos betegségben ötvenhat évesen hunyt el Budapesten, 1988. december 10-én.   Exkluzív képgaléria Szemes Mari ezer arca         Címlapfotó 1       Civilkép         Színésznő 1       Színésznő 2       Címlapfotó 2       Címlapfotó 3         A királynői profil     És te milyen emléket őrzöl róla? Írd meg az adatlapja mellé kommentben!   HÍR első kézből: Szemes Mari emléktáblát avatnakMájus 7-én délelőtt 10 órakor leplezik le a színésznő emléktábláját a XIII. kerület Katona J. u. 26. alatt, egykori lakóhelyén. A táblát lakossági kérésre a kerületi önkormányzat állítja. A XIII. kerület duplán volt az otthona, nem csak itt élt, de a második otthonának számító munkahely szintén a kerülethez kötötte. Az angyalföldi közönség a mai napig nagy szeretettel emlegeti szerepeit, ahogy a Katona utcai háznak a lakói is emlékükben őrzik a Szemes családot, és a művésznőt. Szüleivel később Budapestre költöztek, és Újlipótvárosban, a Palatinus házban találtak új otthonra. A később híressé vált színésznő fiatal lányként, szüleivel a Katona József utca 26-os számú házban, az I. emeleten lakott. Később bár elköltözött, de nem ment messzire: a Szent István park közelében, az Újpesti rakpart 29-be. Ezt a lakást már nem élvezhette sokáig, hosszú betegség után 1988. december 10-én hunyt el.   Forrás:  303 magyar színész, akiket látnod kell, mielőtt meghalsz MTI-Panoráma - Tóth Ágnes, Sajtóadatbank OrientPress Hírügynökség Fotók: Színházi Élet http://www.szinhazkolonia.hu/blog/jatekok/szemes-mari Sat, 05 May 2012 18:16:08 +0200