KRITIKA: „A kultúra katedrálisai” című film 3D-ben az Uránia filmszínházban
Ildiko2: Főszerepben: az épület! - 2015.03.13. 16:03
  • Szerintem
  • Szerintetek
    0/10

A Kultúra katedrálisai a "kultúra egyik budapesti katedrálisában"


A KÉK – Kortárs Építészeti Központ 2015. március 5-8. között, hetedik alkalommal rendezte meg építészeti, urbanisztikai filmes seregszemléjét Budapesten.


A fesztivál záróeseménye az elmúlt év egyik filmes kísérlete volt:  a Wim Wenders (aki egyébként nagy városfilmes rendező: „Párizs, Texas” és a „Berlin felett az ég”) által kezdeményezett, és Wenders mellett Michael Glawogger, Michael Madsen, Robert Redford, Margreth Olin és Karim Aïnouz rendezésében megvalósult 3D épületportrék , A kultúra katedrálisai címmel. Az „épületek lelkéről” szóló, kuriózumnak számító 3D-s moziban hat rendező mondja el véleményét kedvenc épületéről, azok elementáris hatásairól.


Nem én vagyok az egyetlen, aki nemcsak a jó filmekért rajong, hanem a szép épületekért is.  Az Uránia Nemzeti Filmszínház jóvoltából partneremmel 2015. március 9-én e mesés épület fala között láthattuk a Kultúra katedrálisai c. filmet.


"Wenders szerint az építészet kulcsszerepet játszott az expresszionista filmművészetben és az olyan sci-fikben, mint a Metropolis vagy a Szárnyas fejvadász, de ezek a ritka kivételek. A filmek zömében az építészet csak háttér, a filmek nem jutnak el az épületek lelkéig, ahogy most – fogalmazott. Wenders a Berlini Filharmonikusok koncertterméről forgatta saját dokumentumfilmjét."


Miközben néztem a 6 épületportrét, egyszerűen képtelen voltam elvonatkoztatni a helyszíntől, azaz az Uránia Dísztermétől. Egyrészt magával ragadó az egykori kőművesből Ybl Miklós főpallér-mesterévé avanzsált Schmal Henrik építészi tálentuma, másrészt illő fejet hajtani az Uránia, mint kulturális intézmény előtt is. Hiszen immáron évek óta „befogadó moziként” működik. Fesztiválok, tematikus hetek találnak itt otthonra, és nemcsak 1 évig, hanem vannak visszatérő fesztiváljaik is.


Olyan, minta az Uránia rátalált volna az eredeti ösvényre:


Talán kevesen tudják, hogy az Uránia falai között a legelső filmvetítések ismeretterjesztő filmvetítések voltak.


„A XIX. század második felében világszerte tért hódított a felnőttek művelődését célzó szabad tanítás gondolata és mozgalma. 1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére megalakult az Uránia Tudományos Társaság, mely a tudomány népszerűsítését tűzte zászlajára, és rendszeresen tartott előadásokat, felolvasásokat a budapesti polgárok épülésére. Az Uránia Tudományos Színházat, ezt az új intézményt 1899-ben felszerelték álló és később mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel – így indult útjára az immár több mint száz éves Uránia filmszínház.” Tovább>>>


És mit látunk ma? Közvetítést a Globe Színház, a National Theatre vagy a Royal Shakespeare Company előadásiból. A világ legjobb opera és balett társulatainak produkcióiból készült közvetítéseket láthatjuk – fővárosi színházjegy árakon.  De a könnyűzene szerelmesei is megtalálják a koncertközvetítéseket. Az Uránia újra képes  a világ eredményeit, kimagasló művészeti eredményeit mozgóképen elénk varázsolni. Ezért van az, hogy az Uránia oldalán egy külön menüpont a „társművészetek” menüpont.


Soha nem gondoltam, hogy életem legjobb színházi előadását az Urániában fogom látni. Igen, nem tévedés, a Frankenstein c. előadás olyan elementáris színházi élmény volt számomra, hogy azóta is bárhányszor megnézném.


A sok dicséret mellett építő kritikaként említem meg, hogy nagyon illúzióromboló, amikor filmvetítések végeztével felkapcsolódik a villany, és az égők zárlatosan villognak. Vagy indulás óta nem sikerült megoldani azt a zavaró hibát, hogy a díszterem tükrös: a vetített film így tükröződik azokban. Csak egy bársony függöny kellene, amit behúzhatnak vetítés előtt a nézőtéri ültetők.


De türelemmel várunk. És köszönjük, hogy több mint 100 év múlva is elhozzák nekünk a világot.


Szólj hozzá
Tovább a falamra
hirdetés