KRITIKA: Angyalok Amerikában
Lodarazs: Emberek Amerikában - 2012.09.30. 15:09
  • Szerintem
  • Szerintetek
    0/10

Az előadást két napja láttam, a premieren és azóta azon gondolkodom, hogyan is lehetne erről jól írni. Miről is szól a darab? Betegségről? Halálról? Cserbenhagyásról? Küzdelemről? Elfogadásról? A darab nagyon összetett, valószínűleg többszöri újranézés után is tudna újat mondani.


A 80-as évek Amerikájában járunk. Főszereplőnk, Prior Walter (Alföldi Róbert) megbetegszik. AIDS-es lesz. Barátja, Louis (László Zsolt) nem tud mit kezdeni társa szenvedésével és inkább elhagyja. Joe, a bírósági fogalmazó (Stohl András), jó mormonként küzd saját mássága ellen, míg egy napon el nem hagyja feleségét Louis kedvéért. A feleség, Harper (Tenki Réka) váliummal és saját fantáziájának teremtményeivel próbálja legyőzni a magányt. Roy Cohn, Joe gátlástalan főnöke (Kulka János), mindig eléri, amit akar, így biztos benne, hogy az AIDS-et is legyűri és örökké fog élni. Mindeközben eljön egy angyal Priorhoz, a prófétához, akinek el kell döntenie, a mennyet vagy a földet választja-e.


Mihez kezdünk, ha szerettünk halálos beteg lesz? Hogyan küzdünk meg mi magunk a kórral? Vagy másságunkkal? Mondunk-e Kaddisht egy erkölcstelen emberért? Hová tűnt Isten? És vajon mihez kezdünk prófétaságunkkal? Rengeteg nehéz kérdés, amit Tony Kushner humorba ágyazva próbál megválaszoltatni a szereplőivel. „Ez csak rák. Nincs ennél emberibb.” - mondja Priornak betegségéről Joe anyja, Hannah (Udvaros Dorottya). Ilyen egyszerű. És ilyen nehéz.


A díszlet egyszerű: néhány szék, egy íróasztal telefonokkal, egy forgószínpad, ami két külön mozgó külső és belső körből áll, esetenként kivetített égbolt mozgó felhőkkel. Serban a fényekkel játszik és a zenével, ami folyamatosan jelen van az előadásban és fantasztikusan van összeválogatva. A jelmezek inkább a 60-as évek Amerikáját idézik, mint a 80-as éveket, ezáltal még távolibbá helyezve tőlünk az eseményeket.


Hazafelé, a villamoson egy nézőtársam azt mondta, ő nagyon unta az előadást. Nem szólt hozzá a darab, ezek a problémák őt nem foglalkoztatták. Abban azonban ő is egyetértett, hogy a színészek fantasztikusak voltak. Alföldi Róbert élete alakítását nyújtja, nagyon bátran, ellenségei már hegyezik is tollaikat. László Zsoltot, Stohl Andrást, Kulka Jánost vagy Szabó Kimmel Tamást számtalanszor láttuk már remekelni, és most is ezt teszik. Tenki Réka bemutatkozása a Nemzetiben ragyogóan sikerült, Söptei Andrea rég volt ilyen meggyőző. Bár a legtöbb színésznek több szerep is jut, Udvaros Dorottyának öt különböző karaktert kell alakítania: és mindegy, hogy egy öreg rabbi, a legidősebb élő bolsevik vagy egy halott zsidó kémnő bőrébe kell-e bújnia, mindegyik bőr más és mindegyik tökéletesen ráillik. Minden elismerésem a társulaté, ezt a nagyon nehéz és hosszú darabot végig száz százalékon hozzák. Az előadás ritmustalansága pedig kinőhető gyermekbetegség, biztos vagyok benne, hogy a 20. előadásra ezt is megoldják.

Szólj hozzá
Tovább a falamra
hirdetés