2011. július 22-én, péntek este egy baráti meghívásnak köszönhetően sikerült megnéznem a Juronics Tamás rendezésében színpadra vitt Carmina Buranat a Szegedi Kortárs Balett előadásában. A látottak alapján őszintán mondhatom, Tamás számára a Kossuth-díj megérdemelt volt. Viszonylag minimális díszlettel, színvonalas zenével, énekkel és tánccal olyan darabot vitt színpadra, ami méltán bekerülhet a nemzetközi produkciók közé. A darab különlegessége az volt, hogy a kórus (Budapesti Akadémiai Kórus) élőben énekelte a "betéteket", így körülbelül 100 fekete ruhába öltözött férfit és nőt láthattunk egyfajta háttérként. A zenekar (Budapesti Dohnányi Zenekar) szintén számtalan taggal rendelkezett, illetve három szóló énekesünk sem maradhatott ki a rendezésből. A padok, a napkorong, a vér és a láncok mind-mind egyfajta metaforikus jelentőséggel bírtak a jelentrészek alatt s között, s a táncosoknak szinte lélegzetvételnyi idejük sem volt, hogy pihenjenek. Nőket felülmúló könnyedséggel és légiességgel táncolt Haller János, aki talán az előadás legjobb táncosa is volt. A mű végén földre hulló láncok és a kezdő "dallam" keretes visszatérése nagyszerű egésszé faragta Carl Orff örök érvényű klasszikusát. Aki teheti, bárhol bukkanjon fel a társulat, nézze meg az előadást, remek élményben lesz része! :)

http://www.youtube.com/watch?v=QWz7CPi_gF8