Jávori Ferenc Fegya: MENYASSZONYTÁNC
klezmer-operett
Bemutató: 2006. március 17. – Budapesti Operettszínház
Szereplők:
Rózsi – Siménfalvy Ágota / Kékkovács Mara / Györfi Anna
András – György-Rózsa Sándor / Mészáros Árpád Zsolt
Herskovics – Mikó István / Melis Gábor
Jonel – Szabó P. Szilveszter / Imre Sebastian
Majzikné – Lehoczky Zsuzsa
Blumné – Molnár Piroska / Felföldi Anikó
Bárány – Dézsy Szabó Gábor
Sára – Ullmann Zsuzsa
Lenke – Papadimitriu Athina
Blanka – Kovács Zsuzsa
Rabbi – Jantyik Csaba / Pálfalvy Attila
Pap – Faragó András
Cosma – Marik Péter / Balogh Bodor Attila
Janka – Szendy Szilvi / Bódi Barbara
Dávid – Kerényi Miklós Máté / Kádár Szabolcs
Tanító – Peller Károly / Petridisz Hrisztosz
Blum – Benkóczy Zoltán
Gáspár – Szentmártoni Norman / Barkóczi Sándor
Terus – Nádasi Veronika
Sanyika – Oláh Tibor / Zádori Szilárd
Tizedes – Péter Richárd
Anya – Arányi Adrienn
Rendező: BÉRES ATTILA
A világ első klezmer-operettje Indig Ottó Torockói menyasszony című színműve nyomán készült. A történet egy erdélyi román-magyar-zsidó településen játszódik. Bárány András - a módos gazda fia - éppen legénybúcsút tart, házasságra készül a szegény, de igen szemrevaló Patkós Rózsival. Ez a legénybúcsú kissé elhúzódik, ugyanis, mint kiderül, Rózsi nem rendelkezik az esketéshez szükséges papírokkal. Miután szülei meghaltak, se ház, se pénz, se a lányra vonatkozó papír - születési okirat vagy keresztlevél - nem maradt utánuk. A lány az uradalomban dolgozik, és ott is lakik. Cosma jegyző - Majzikné tanácsára, aki mindent tud, ami az utóbbi 50 esztendőben itt a településen történt - a Kolozsvári Gyermekmenhelyhez fordul információért. A menhely válaszából kiderül: Rózsi valóban nem a Patkósék lánya, csupán örökbe fogadták, s sajátjukként nevelték fel. Az igazi apa, néhai Blum Salamon malomtulajdonos, az anya pedig a megejtett mindenes Weisz Regina, aki a szülés után hamarosan elhunyt. A "bűnjelet" titokban adták be az otthonba.
Tehát kiderül, hogy az eddig kereszténynek hitt Rózsi, tulajdonképpen zsidó! Amiről fogalma sincs, hogy micsoda! Hiszen eddig hithű katolikusként járt a templomba, gyónt és áldozott, s ha valami problémája volt, Szent Antalhoz fordult segítségért. Bárány András összeroppan a szörnyű fordulat hatására. Nem elég, hogy a menyasszonya lelenc, ráadásul még Blum lány is?! Úgy érzi, el kell tűnnie, el kell menekülnie a világból. Apja tiltakozása ellenére önként jelentkezik katonának.
Rózsi hiába védekezik azzal, hogy "Nem mindenki olyan szerencsés, hogy oda szülessen, ahová szeretne!", eddigi környezete, ismerősei, barátnői is kitaszítják. A kétségbeesett Rózsit a helység zsidó kocsmárosa, a filozofikus hajlamú Herskovics bácsi veszi védőszárnyai alá. Otthont nyújt neki és - a maga módján - tanítani kezdi új hitére.
Blum Salamon felesége először felháborodik, mikor kiderül elhunyt férje csapodársága, majd kíváncsi lesz Rózsira. Mindig is gyermeket szeretett volna, és ez a törvénytelen perszóna mégis csak Blum-ivadék... Mellesleg Blumnénak valamikor Herskovics is udvarolt, de az asszony - ki tudja miért? - mégis csak a gazdag malomtulajdonost választotta. Blumnénak megtetszik Rózsi, és a lányaként szeretné nevelni, magával vinné a jómódba, a zsidó közösségbe. Csakhogy ott sem fogadják el, onnan is elüldözik a szerintük nem közéjük való, "lényegében még keresztény" teremtést...