Maxim Gorkij: BARBÁROK

dráma

Bemutató: 2008. november 14. – Katona József Színház

Utolsó előadás: 2010. április 31.

Szereplők:

Cserkun, Jegor Petrovics, mérnök – Nagy Ervin

Anna Fjodorovna, a felesége – Tenki Réka

Ciganov, Szergej Nyikolajevics, mérnök – Máté Gábor

Bogajevszkaja, Tatjána Nyikolajevna, háztulajdonosnő – Szirtes Ági

Ligyija Pavlovna, az unokahúga – Jordán Adél

Redozubov, Vaszilij Ivanovics, polgármester – Újlaki Dénes

Grisa, Redozubov fia – Elek Ferenc

Kátya, Redozubov lánya – Tar Renáta m.v.

Pritikin, Arhip Fromics, kereskedő – Takátsy Péter

Pritikina, Palageja Ivanovna, a felesége – Pelsőczy Réka

Monahov, Mavrikij Oszipovics, pénzügyőri szemlész – Fekete Ernő

Monahova, Nagyezsda Polikarpovna, a felesége – Ónodi Eszter

Golovasztyikov, Pavlin Szaveljevics, kispolgár – Bán János

Drobjazgin, hivatalnok a pénzügyőrségen – Kovács Lehel

Dr. Makarov – Kocsis Gergely

Veszelkina, a postamester lánya – Pálmai Anna

Rendőrfőnök – Szabó Győző m.v.

Ivakin, méhtenyésztő – Szacsvay László

Lukin Sztyepan, diák, Ivakin unokaöccse – Dankó István

Gogin, Matvej, falusi legény – Kovács Ádám m.v.

Sztyopa, Cserkunék szobalánya – Tóth Anita

Dunya férje, kétes figura – Rajkai Zoltán

Rendező: ASCHER TAMÁS

*** POSZT (2009)
Legjobb rendezés - Ascher Tamás (megosztva: Jógyerekek képeskönyve)
Legjobb díszlet - Khell Zsolt (megosztva: Istenítélet)
Fidelio Est Díja - Legjobb 30 év alatti színésznő - Tenki Réka

Vastaps-díj (2009)
Legjobb női főszereplő - Jordán Adél (Barbárok, A hős és a csokoládékatona)
Legjobb férfi mellékszereplő - Kocsis Gergely (Barbárok, A hős és a csokoládékatona)

A Fővárosi Önkormányzat Kulturális Bizottságának Színházi Díja (2009)
Legjobb rendezés - Ascher Tamás
Legjobb női alakítás - Ónodi Eszter

Színikritikusok díja (2008/2009): Legígéretesebb pályakezdő - Tenki Réka ***

A Barbárok egy isten háta mögötti orosz kisvárosban játszódik, ahol még vonat sem jár. A vidéki városba vasutat építeni érkezik két mérnök. A kisváros világa a szűkösségen belül nagyon is finoman tagolt, a látszólagos idillt bonyolult hatalmi, érdek- és érzelmi viszonyok hálózata tartja fönn úgy-ahogy. E kisvilághoz képest mégiscsak az orosz nagyvilágból érkező két markáns egyéniség gátlástalanul összekuszálja és szétszaggatja az életviszonyok hálóját. A haladás-mitológia jegyében a "mérnök―vasút―régit legyőző új" szimbolikussá összekapcsolódó fogalmait illetően Gorkij lerombolja az illúziókat: az az új, amelyet ezek a technokrata figurák képviselnek, emberi ürességet rejt, éppen az emberi kapcsolatok és életproblémák tekintetében az újat képviselő emberek minden helyzetben megbuknak, s úgyszólván csak rombolni képesek. Úgy viselkednek, mintha vadak földjére érkeztek volna ― ők azonban barbárok.

Gorkij drámáira kezdettől fogva hatással voltak az általa csodált Csehovéi. A Barbárok mégis különbözik a Csehov-drámáktól: olyan fekete szatíra, amilyen a sajátos (sőt talányos) csehovi "komédiák" élességét és pesszimizmusát is messze fölülmúlja.