Danton halála
Danton halála

Rendező:Alföldi Róbert

Címkék:

Szerintünk
Szerintetek

Danton                                 STOHL ANDRÁS
Camille                                 VARJU KÁLMÁN
Lacroix                                 CSŐRE GÁBOR
Philippeau                            JÓZAN LÁSZLÓ
Legendre                             KEREKES JÓZSEF
Hérault                                KIRÁLY ATTILA
Robespierre                         LÁSZLÓ ZSOLT
Saint-Just                            HEVÉR GÁBOR
Barère                                 MÉSZÁROS MÁTÉ
Hermann                             GÉCZI ZOLTÁN
Simon                                 BORBICZKI FERENC
Simonné                             HEGYI BARBARA
Julie                                   JÁRÓ ZSUZSA
Lucille                                 BATA ÉVA
Marion                                RÉTI ADRIENN
Francia Polgár I.                  RAJHONA ÁDÁM
Francia Polgár II.                 DENGYEL IVÁN
Utcai Énekes                       KARÁCSONYI ZOLTÁN


A francia nép: Lázár Balázs, Papp Dániel, Inotay Ákos, Fábián Szabolcs e.h., Gonda Kata e.h., Kopek Janka e.h., Mózes András e.h.


Zongorán közreműködik: FURÁK PÉTER


 


Díszlet: MENCZEL RÓBERT
Jelmez: NAGY FRUZSINA
Zene: BELLA MÁTÉ
Mozgás: KIRÁLY ATTILA
Dramaturg: VÖRÖS RÓBERT
Irodalmi konzultáns: FORGÁCH ANDRÁS
Szcenika: KRISZTIÁNI ISTVÁN
Világítás: CSONTOS BALÁZS
Súgó: GÁL TÜNDE
Ügyelő: KUTI LÁSZLÓ, WIESMEYER ERIK
A rendező munkatársa: VÁRNAI ILDIKÓ


Rendező: ALFÖLDI RÓBERT


Bemutató 2013. október 25-én, péntek  este 7 órakor a Vígszínházban.


 


Büchner 1835 január-februárjában írja a drámát. Alig öt hét alatt be is fejezi. Jó oka van a sietségre. Felforgató tevékenysége miatt nyomoz utána a rendőrség. Küszöbön áll letartóztatása. Az utca két végén egy-egy rendőr posztol reggeltől estig. Büchner közben anatómia vizsgára készül. Egyetemi jegyzetei alól húzza elő lopva a Danton kéziratát. Mire a dráma megjelenik, szerzője Franciaországba emigrál.


A francia forradalomról szóló színmű terve alighanem régóta foglalkoztatta Büchnert. Nemcsak az 1830-as évek elejének franciaországi eseményei tették aktuálissá a témát. Büchner konspiratív tevékenysége és annak tanulságai belülről is sürgették a szembenézést a nagy „Miértekkel”. Mi végre zajlik a Történelem? Mire valók az elvek? Mi lappang az emberi természetben? Mi köze ehhez Istennek?
Büchner komplex alakokat teremt, jól megkonstruált ellenlábasokat, a forradalmi eszmék palettájának jó néhány árnyalatát felvonultatja. Ugyanakkor a történelem a nagy emberek gladiátorharcának tűnik. A tömeg a háttérben szekundál a demagógoknak. Sokszor szinte dokumentarista hűséggel ad vissza egy-egy politikai beszédet. A köztársasági Róma retorikája egyszer fegyverként, máskor önparódiaként hangzik a francia forradalmárok szájából. Közemberi ágálás, koncepciósper kovácsolás váltogatja egymást. Betétdalok lobbannak. Otrombaság, törékenység, frivolkodás, fájdalom süt belőlük.
A dráma ősbemutatója 1902-ben volt, Berlinben.
Híres előadásnak számít Max Reinhardt 1916-os rendezése. Magyarországon először 1928-ban a Magyar Színház mutatta be. A darabot a bemutató után betiltották, és csak húzásokkal engedélyezték a további előadásokat.
Kosztolányi Dezső az 1928-as bemutató céljaira fordította le a Danton halálát. A Vígszínház új bemutatójához új fordítást készíttetett.

HASONLÓ előadások
Belépés
Tovább a falamra
hirdetés
Teljes toplista