• Amikor még csak terv volt az Egyszer élünk... Nyílt nap a Nemzeti Színházban 2010-ben

    2011-12-29 12:36:16

    Sokat írtunk már az Egyszer élünkről… De azt eddig nem tudhattátok, hogy mi jártunk a Nemzeti Nyílt napján 2010-ben is. Épp akkor, amikor még csak terv volt a darab. Olvassátok el akkori beszámolónkat, melyből azt is megtudhatjátok, miért nem jó a Gulágról hazafelé jövet a Jenyiszejbe ugrani...

     

    Alföldi-Mohácsi-Bella-Závada beszélgetés a nyílt napon

    Alföldi Róbert főigazgató a nézők előtt faggatta a Mohácsi testvéreket, Jánost és Istvánt, Bella Mátét és Závada Pált közelgő munkáikról. Mohácsi János késve érkezett, ezt a pillanatot örökre tárolja fényképezőgépünk:


     

    Az a jó, ha a próbafolyamat elején kész van a darab, mert akkor van mitől eltérni.” – jegyezte meg Mohácsi István, Mohács János testvére és alkotótársa – Szeptember 30. a határidő, addigra megpróbálok egy szinopszist összerakni.

    Megtudtuk, hogy a megírandó darab egy megtörtént eseten alapszik.

    1956-ban Lovasberényben falusi amatőr színjátszók előadtak egy János vitéz előadást.

    A részeg orosz katonák beszabadultak az előadásra és a francia királylányt és az udvarhölgyet követelték. A „huszárok” összeverekedtek az oroszokkal, majd eldördült egy lövés. Később az egész falu bekapcsolódott a verekedésbe, mert nem nézték jó szemmel a falu mellett ideiglenesen állomásozó hadtestet, akik abajgatták az asszonyokat, kiásták a frissen elvetett krumplit, levágták az aranyért vásárolt disznókat. A történet akkor fordult át tragédiába, amikor szovjetellenes összeesküvés vádjával öt embert a Gulágra küldtek a faluból.

    Sajnos innen nem jutottak mindannyian haza. Egy ember még kifelé menet meghalt, mert nagy volt rá a csizmája, feltörte a lábát, emiatt feltették a szekérre, ám ott megfagyott. Egy ember pedig letöltötte a 6 évet, és hazafelé jövet felhevült testtel a Jenyiszejbe ugrott, és meghalt…

     

    Mohácsi János szerint a történet nagyon megható, igazi 20. századi történet. Kínálgatja magát a párhuzam a János vitézzel. „Ha belegondolunk a János vitéz történetébe, akkor az első felvonás jól rímel Lovasberényre, a második felvonás Franciaországa a Gulágra, végül a harmadik, Tündérország, pedig a hazatérők kommunista Magyarországra.

     

    A beszélgetés folyamán Alföldi Róbert kifejezte, hogy most látja, hogy valójában a magyar történelemről fognak ebben az évadban előadásokat készíteni. „Závada Pál Magyarünnep c. drámája is olyan időszakot ölel fel, amiről szintén vagy keveset beszélünk, vagy amit mondunk róla, nem lehet tudni, annak mennyi köze van a valósághoz. Vagy olyan dolgokról nem beszélünk, amik fontosak voltak abban a történelmi pillanatban.”

     

    A Magyarünnepről így gondolkozik a szerző, Závada Pál

     

    „Amikor a Nemzeti Színház meghívásos pályázatán – amely arról szólt, hogy írjunk színdarabot a Tízparancsolat egyikére – sikerült megkapnom témául a harmadikat, miszerint „Az Úr napját szenteld meg!”, szerencsésnek éreztem magam.

    Egyrészt azért, mert a pihenő- és ünnepnapok betartásának parancsa régóta foglalkoztat – például hogy lehet-e, kell-e engedelmeskedni mindig a naptárnak, a szokásoknak, és ünnepelni, bármi történjék is egyébként azokban a napokban. Másrészt azért, mert éppen e parancsolat adott ihlető lökést hőseimnek – Weiner Jankának és az ő rokonainak, barátainak –, ami által egy dráma színpadára léphettek. Harmadrészt azért, mert így kínálkozott rögtön a cím – Magyar ünnep – s egyben a magyar történelem kilencszáznegyvenes évein végignyúló vezérmotívum, amely egybefoghatja mindazt, amit mondani szeretnék „Istenről, hazáról és családról”, ha szabad így kifejezni magam.

    Ki hogyan ünnepelje ebben a társaságban Észak-Erdély 1940-es visszacsatolását? A baráti és a szerelmi vonzalmak elősegítik, avagy inkább megnehezítik a világban való eligazodást, a tisztánlátást és a mindenkori választást, hogy mikor mitévő is legyen az ember? Illetve hogyan lesz Gábor Palcsi gimnazistának hosszú nadrágja, melyben iskolája 1944-es egyházi ünnepén mint szólóénekes fölléphet? Csak néhány kérdés azok közül, amelyek fölvetődnek majd

     

    Závada Pálról kevesen tudhatták, hogy szeret énekelni. Az est folyamán többször is dalra fakadt, azaz a Kovács Márton vezette Szakértők banda kíséretében nótát és áloperettből énekelt részletet.

     


    Címkék: Nemzeti Színház, Mohácsi János
    Szerintetek
    0/10

bezaras mi hogyan mit facebook reg mi hogyan mit facebook reg