Szabó Sándor
Szabó Sándor

Vezetéknév: Szabó

Keresztnév: Sándor

Születési hely Budapest

Születési idő: 1915

Halálozás éve: 1997

Szerintünk
Szerintetek

Budapest, 1915. április 25. – Budapest, 1997. november 12.

 

Díjak:

Jászai Mari-díj (1953)

Kiváló művész (1985)

Érdemes művész (1981)

Kossuth-díj (1991)

 

Színházak:

1937-1945 – Nemzeti Színház

1945-1948 – Vígszínház

1948-1949 – Művész Színház

1949-1950 – miskolci Nemzeti Színház

1950-1951 – Úttörő Színház

1951-1956 – a Magyar Néphadsereg Színháza

1957-1958 – New Yorki Petőfi Színház

1958-1975 – minneapolisi amerikai Nemzeti Színház, Broadway, Hollywood

1975-1977 – pécsi Nemzeti Színház

1977-1984 – Vígszínház

1984-1997 – Madách Színház

 

A főváros VII. kerületében, a Verseny utca egyik belsőgangos, sokemeletes bérházában születik, a "Csikágó" néven elhíresült területen. Gyerekkora maga a mozgalmas változatosság, valahogy benne kavarog a világ, az élet. Az alsóbb iskolák elvégzése után, középiskolába a Szent István Gimnáziumba, majd a Kölcsey Gimnáziumba jár. Tanulmányait szülei támogatásával a kaposvári kollégiumba folytatja. Ott, Kaposvárott aztán egy este, a kollégiumi ablakban ülve, elénekli a "Vágyom egy nő után" című dalt. A járókelők egy csoportja bepanaszolja, hogy a csöndes és virágos kaposvári utcák csendjét "trágár" dalok harsogó énekével veri fel. Ennek folyományaként eltanácsolják az intézetből, így az érettségit már a fővárosban teszi le, a már jól ismert Kölcsey Gimnáziumban. A Kölcsey Gimnáziumba való visszatértekor tanárai felfedezik benne a tehetséget, és gyakorta mondatnak vele verseket, bíztatják, hogy válassza a színészi pályát. Őbenne megérik az elhatározás, és jelentkezik a Színiakadémiára.

 

Elvégzi a Színművészeti Akadémiát 1937-ben, és rögtön felvételt nyer a Nemzeti Színházba, amelynek ösztöndíjasa volt korábban, s a színház tagja marad a háború végéig. Hamarosan Jávor Pál mellett a háború előtti Nemzetinek ő az egyik legnépszerűbb szerelmes színésze.

 

A háború alatt végig dolgozik. A Nemzetiben történt szemléletváltásnak megfelelően, mint "régi" sztár, jelenlétét, szerepein keresztül kezdik korlátozni. Így még 1945-ben átszerződik a Vígszínházhoz, ahol főszerepeket játszik sorozatban. Az államosításkor, 1949-ben vidékre helyezik, s egy évadon keresztül Miskolcon játszik. Egy színdarab kapcsán a Művész Színházban szerepel, elhelyezkedni azonban az Úttörő Színháznál tud, s gyerekeknek játszik. 1951-ben, a közben Magyar Néphadsereg színházává átkeresztelt Vígszínházban talál ismét otthonra.

 

Egy spontán helyzetből adódott emigrációja 1956-ban. Egyik fia kerékpárral Bécsbe szökött, akinek keresésére indul, majd a közben újbóli orosz megszállás okán elkeseredik, és a visszatérés helyett az emigráció mellett dönt, Bécsben marad. Bécsben már színészügynökség keresi meg Amerikából, meghallván budapesti távozását. Elhelyezkedni kezdetben mégis mixerfiúként, és műszaki rajzolóként tud New Yorkban. Akcentussal beszél, de korrekt irodalmi angol nyelvtudásának köszönhetően hamarosan színész-álláshoz jut az USA-ban. 1957-58-ban a New York-i Petőfi Színház szervezője, majd a minneapolisi amerikai Nemzeti Színház tagja lesz. Televízó-sorozatokban vállal szerepet, s emiatt sokat utazik New Yorkba. Idővel aztán szerződést kap a Broadway-n, darabokra szerződik egy-egy társulathoz, az ottani szokásnak megfelelően. A "Három nővér" Versinyin ezredese hozza meg első sikerét a Broadway-n, amit sok más siker követ. "Volt egy rövid időszak, amikor kint is csak egy hajszál választott el attól, hogy sztár legyek. Azon buktam el, hogy nem tudok énekelni..." nyilatkozza ezekről az évekről majd harminc év múltán.

 

1975-ben hazatér. "... miért jöttem haza? Nehéz erre sablonmentesen felelni. Nem azért, mert ott idegenként kezeltek. Én láttam sok mindent idegennek. A nyelv hozott volna vissza? Az is persze, bár odakinn a színpadi nyelvvel szerencsére nem volt gondom. A hétköznapi érintkezésben azonban a szellem kiválóságainak nem lehettem már partner. Pedig itthon megértem, mondjuk, Illyés Gyulát... és azt is tudtam, hogy odahaza várnak, hogy szükség van rám... itt vagyok itthon, hát hazajöttünk"

 

Az akkori magyar politikai vezetés számára Szabó Sándor visszatérése amolyan kirakat-üggyé válik, mintegy a keleti blokkban zajló enyhülés ékes bizonyítékát demonstrálandó. Kínosan ügyelnek arra, hogy gördülékenyen menjenek a dolgok. Ugyanakkor Szabó értésére adják, hogy hazájának elhagyása politikai bűncselekménynek számít a szemükben, ami felett Ők, a párt és állami vezetők elnéznek. Nincs bírósági per, azonban a Vígszínházba egy "disszidens" csak úgy ne kerüljön. Így, bár Várkonyi Zoltán különböző fórumokat végigjár, Szabó Sándor hazakerülését követően 1975-ben a pécsi Nemzeti Színházban kezdi meg magyarországi pályájának második időszakát. Két évad múlva, 1977-től fogva lehet csak a Vígszínház tagja, egészen 1984-ig, amikor is a Madách Színházhoz szerződik, amelynek tagja marad, egészen haláláig.

bezaras mi hogyan mit facebook reg mi hogyan mit facebook reg
Teljes toplista